Azt már régen nem hiszem el, hogy csak egy igazság van, bármilyen dogma hirdesse is. Egyedül a 2x2 igazságát tartom megdönthetetlennek. A többi koronként, személyenként, hely és idő függvényében változik. Mikor hol, ki mit tart igaznak. Ezt nagyon jól szemléltette egy több évtizede lezajlott munkahelyi beszélgetés. Akkor még csak egy TV csatorna működött, - amit a mai fiatalok el sem tudnak képzelni – esténként mindenki ugyan azt a filmet nézhette. Másnap ennek eseményeit beszéltük meg, tízórai szünetben. Meglepő volt, ki mit látott, vagy látni vélt ugyan azon filmen. Mindenki mást ragadott ki belőle, amit a többiek észre sem vettek, nem láttak. Még vitatkoztunk is. – Te mit néztél? Ez nem is volt benne! – Pedig senki sem hazudott, mindenki elmondta a maga (vélt) igazságát.
Az igazság az, amit annak gondolsz. Az a Te igazságod, és eltérhet az övétől, vagy az enyémtől. Ezért nem kell ölre menni. Meg lehet beszélni, esetleg kompromisszumot kötni, vagy mindenki megmarad a maga véleménye mellett. Ez nem baj, egész addig, míg másoknak kárt nem okozunk vele. Nincs értelme másra ráerőltetni a mi igazunkat, ha ő ezt másként látja. Ettől színes a világ.
Mi a valóság? Azt hiszem ezt a legnehezebb kideríteni. Talán amit a legtöbben, vagy leghangosabban állítanak? Amit folyamatosan, gyerekkorunk óta belénk neveltek? A valóság csak egyféle lehet, független attól, ki, hogyan ítéli meg? Ez nem mindig olyan egyszerű, mint a példaképpen említett filmnél, ahol újra nézve kideríthető. Azt gondolom, a valóság legtöbbször megfoghatatlan. Elképzelem azon az igazságon keresztül, amit látok, tapasztalok. Én így, Te esetleg másképp.
Igazság az például, hogy ma mondjuk, kedd van. De elnevezhetném bárminek, napkeltétől – napnyugtáig csak egy nap a sok közül, akár hogy is hívom. Az igazság az, hogy ez van a mai újságon, a naptáron, ezt mondja a TV, rádió. Elfogadom, hogy ez a valóság. /Ugyan ekkor a föld más országában már szerda lehet./
Ki tudja megmagyarázni, hogy amit én zöldnek látok, az a valóságban kék? Sokan mondják, elhiszem. Nekem azért továbbra is zöld marad, ha annak látom.
Legyünk belátással más igazsága iránt, bár mi is a valóság. Talán így kellene békében élni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.