Gondolatébresztő

   Mikor felvállaltam ezt a kapcsolatot – ismerve leendő párom közvetlen modorát, beszélgető partnerekkel való nyílt kitárulkozását – tudtam Róla, hogy még idegeneknek is percek alatt elmondja az élettörténetét. Azt is vállalnom kellett, hogy általa rólam is mindenki mindent tudni fog. Vettem egy nagy levegőt, és azt mondtam magamban: Na és! Akkor mi van? Nem okvetlen nagy és titkos dolgokról van szó, de bárki, akivel elbeszélget, tudhatja mikor hol voltunk, hová megyünk, mi történt velünk, mit vettünk, mit ettünk stb. Én sosem voltam ennyire kitárulkozó, még a saját családomban sem. Úgy gondoltam, mi köze van másoknak az én személyes dolgaimhoz, magánéletemhez.

   Furcsának tartottam ezt a mindent kibeszélő nyíltságot. Én sosem kérdeztem rá mások magánéletére. Párom nem értette, miért nem tudok semmit ismerőseim, barátaim családi ügyeiről, ki, hol született, mikor vált el, miért nincs gyereke, hogy él az élettársával stb. Úgy gondoltam ez nem tartozik rám, nem illik megkérdezni. Tapintatlanságnak tartottam. Az más, ha valaki megtisztel vele és kérdés nélkül beavat belső ügyeibe. – Miért, mi van abban, ha megkérded? Ha nem akar, nem válaszol. – Tulajdonképpen igaza van. Még a gyerekeimtől sem kérdeztem soha, hogy például mennyi a havi jövedelmük. Ma sem tudom. Lehet, hogy nem titok, de magánügynek tartom, tabu!

   Úgy gondoltam, vannak dolgok, amikről nem illik beszélni. Most rácsodálkoztam erre a mindent kibeszélő nyíltságra. Elfogadtam, hisz nem is tehettem mást. Felszakadtak a tabuk. Kettőnk között mindent el lehet mondani, kimondani, megnevezni, megkérdezni, megtenni, az érzelmeinkről, az érzéseinkről beszélni. Gátlásaim szertefoszlottak, elsősorban párommal szemben. Nem kell titkolni és szégyellni, sem testi adottságainkat, sem múltbéli hibás döntéseinket. Elmondhatom Neki, ami bánt, amiket eddig legfeljebb csak leírtam, vagy még azt sem, magamban őrlődtem miatta. Lazább és felszabadultabb lettem. Az sem zavar, ha mások előtt ölelkezünk, csókolózunk, amit azelőtt el sem tudtam volna képzelni. - Igaz, férjem halála után meg sem fordult a fejemben, hogy velem még ilyesmi megtörténhet. - Élvezem a szeretetnek, szerelemnek, gyengédségnek olyan megnyilvánulásait, amiben eddig nem volt részem. Boldoggá tesz.

   „Elmondom hát mindenkinek.”